„Olyan center vagyok, aki a fejét használja...”

Újabb magyar játékost igazolt a Zalakerámia ZTE KK. Daniel Tamir azonban részletesebb bemutatásra szorul, ugyanis nem csak magyar csapatban nem játszott még, de emlékei szerint magyar kosaras ellen sem lépett pályára. A 208 cm-es 23 éves centert így részletesebb bemutatkozásra kértük.

 

- Kezdjük a magyar szállal. Izraeli állampolgár vagy, de közel 1 éve magyar útleveled is van. Adminisztratív lépés ez, vagy vannak magyar rokonaid is?

- Nagymama Budapesten született, ott nőtt fel és ott lettek gyerekei is. Édesapám is budapesti, 6 éves korában került Izraelbe, ahol később elvette édesanyámat, aki már izraeli volt. Gyerekkoromban is hallottam magyar szót, de mivel édesanyám izraeli és nem beszélte apám nyelvét, ezért otthon csak leginkább a hébert hallottam. Apám ma is folyékonyan beszél magyarul, még akkor is, ha csak édesanyjával tudja azt hosszú évtizedek óta gyakorolni.

Családom egy része Budapesten él, de a nem túl távoli Bécsben is vannak rokonaim. Én sajnos csak pár szót tudok magyarul, a ZTE-nél majd leginkább az angolt fogom használni, de természetesen tervezem, hogy tanuljam a Ti nyelveteket is.

 

- Izraelben mikor kerültél kapcsolatban a kosárlabdával?

- Apa 40 éve kosarazott Jeruzsálemben, és mivel a 12 évvel idősebb bátyám profi kosaras lett, ezért gyerekkoromban minden a kosárlabda körül forgott. Volt az udvarban palánk, én pedig 5 évesen már a bátyám edzésén voltam a Hapoel Jeruzsálemben, és én is megfertőződtem. Egyedül a nővérem tudott „ellenállni”, noha ő is 192 cm-re nőtt és kipróbálta ezt a sportágat, de végül nem sportoló lett. Nekem a bátyám (Amet Tamir- a szerk.) volt a példaképem, olyan akartam lenni, mint ő. A Hapoelben kezdett, majd sok helyen játszott: a görög PAOK Szalonikiben, Belgiumban, Cipruson, és Ukrajnában.

 

- Te mikor köteleződtél el végleg a kosárlabda mellett?

- Talán 6 évesen, az első kosáredzés után. Úsztam is, de az annyira nem tetszett, 6 hónap kosarazás után pedig már láttam, hogy ez akár több is, mint hobbi. 18 éves koromig a Hapoel Jerusalem korosztályos csapataiban játszottam, és közben tagja voltam az U16-os és U18-os válogatottnak, még úgy is, hogy többször 1-2 évvel idősebbek ellen kellett felvenni a harcot.

 

- Milyen élmény volt címeres mezben játszani? Volt lehetőséged esetleg magyar csapat ellen kosarazni?

- Megtiszteltetés volt az ország legjobbjai között lenni. Sok csapattársam és akkori ellenfelem már az NBA-ben kosarazik, szóval rengeteget lehetett tanulni. Magyarok ellen egész pályafutásom során még nem mérkőztem, hiszen 15 és 19 éves korom között, amikor a nemzeti csapatban játszottam, akkor mi az A-divízióban játszottunk, még a magyarok ismereteim szerint egyel lejjebb.

 

- 18 évesen a több játéklehetőség reményében elhagytad nevelőegyesületedet és a másodosztályú Elitzur Yavne-hoz igazoltál - ez a csapat nem teljesen ismeretlen Magyarországon sem...

- Igen, itt volt csapattársam Chad Timberlake, aki igen jó barátom a mai napig, együtt mentünk egyéni edzésekre, uszodába, és sokat lógtunk együtt szabadidőben is. Tudom, hogy több jó szezont játszott Magyarországon és bajnok lett a ZTE-vel. Fiatalon kezdő ötösben kaptam itt helyet, ám sajnos közbejött egy sérülés.

 

- Mik voltak a további lépcsők karrieredben?

- Voltam több másodosztályú csapatban, majd tavaly visszaigazolt nevelőegyesületem. A Hapoelben ugyan tavaly csak 7 meccsen léptem pályára, de nagyszerű kosarasok mellett edzhettem: csak a posztomon volt egy izraeli felnőtt válogatott, a több NBA-s csapatban megfordult Craig Smith, illetve az az amerikai Josh Duncan is, aki most is a jeruzsálemiek sztárja. Az idei szezonban visszakerültem az említett Yavne-hoz, ahol többször is a csapat legjobbja tudtam lenni, ám januárban sérülés miatt kiestem hosszabb időre, most májusban tudtam újra pályára lépni. Ezek után, jó pár hete jött a ZTE megkeresése.

 

- Mit tudsz a magyar sportról, kosárlabdáról?

- Gyerekkorom óta tudom, hogy a magyaroknak kitűnő úszói vannak, és ugyanúgy, mint Izraelben itt is népszerű a foci, bár nem annyira eredményes. Tudom, hogy sokan járnak kosármeccsre, és fejlődik a sportág: idén volt induló a Eurocupban, többen részt vettek a Eurochallange-ben és volt Adria Ligás részvevő is.

 

- Miért választottad a ZTE-t?
- Tavaly is gondolkoztam abban, hogy Magyarországra menjek. Idén a ZTE keresett meg először, beszéltem Raúllal és felvázolta, hogy milyen szerepem lehet a csapatban. Tudtam, hogy egy kompetitív liga a magyar, és a ZTE-től kapott ismertetőn láttam, hogy komoly infrastruktúrával rendelkező klubhoz igazolhatok.

 

- Először leszel távol Izraeltől, egy olyan országban, ahol még nem is jártál. Mit vársz ettől az új helyzettől?

- Nagy kihívásnak tekintem, aminek állok elébe. Meg kell szoknom, hogy távol leszek a családomtól és barátaimtól, de egyáltalán nem félek a lehetőségtől, nagyon várom a magyarországi évet!

 

- Milyen kosaras vagy, hogy írnád le az erősségeidet?

- Olyan center vagyok, aki a fejét használja. Nem vagyok olyan atletikus, mint az amerikaiak, így ésszel kell játszanom és kihasználnom a 208 centimet center poszton. Karrierem során sokat segítettek a középtávoli dobásaim, erre és az elzárás-leválásaimra is támaszkodhatok. Minden másodpercben agresszíven, harcosan fogok játszani – talán ezek a tulajdonságok írják le legjobban a játékomat.

 

- Kik a kedvenceid kosárlabdában?
- Említettem, hogy mindig a bátyám volt az én példaképem, szép karriert futott be, Euroligában is játszott (a két testvér a fenti képen - a szerk.). Tetszett még a Maccabiból a horvát Nikola Vujcic centerjátéka is, ha jól tudom, ő tavaly vonult vissza a Splitből.

 

- Mik a nyári terveid a ZTE-be való érkezésedig?

- A Yavneval befejezzük a szezon, nekem pedig vizsgáim lesznek. Másodéves vagyok és közgazdásznak tanulok, menedzsment és pénzügy a két szakirányom. Addig is főleg kondizni fogok és erősítem a lábamat. Ezek után június végétől New Yorkban és Bostonban leszek, ahol már a kondizás után a kosárlabdáé lesz a főszerep: bátyámmal egy kosártáborban fogok játszani, illetve edzősködés is vár rám. Ezek után megyek Zalaegerszegre augusztus elején.

 

- Ha egy év múlva beszélgetünk Zalaegerszegen, akkor mivel lennél elégedett?
- Mindenképpen sikerekről szeretnék beszélgetni. Arról, hogy elértük a céljainkat, előbbre léptünk és bejutottunk a ZTE-vel a Play Off-ba, nekem is jól ment a játék, és nagyszerű választás volt Zalaegerszegre jönnöm!

 

 

Zalakerámia ZTE KK; Dallos Ádám

Megosztás