A nyári alapozásnál voltak új játékosok, eddig még ismeretlen arcok a csapat keretében. Ám nem csak ott, hanem az együttes körüli személyzetben is történt (kényszerű) változás. Kuszler Gábor nehéz örökségbe lépett, a tragikusan korán elhunyt és közkedvelt Polster Pétert követi a ZTE gyúrójaként. A zalaegerszegi születésű Gábort kalandos karrierjéről és a kezdetekről faggattuk először:
- Már gyerekkoromban is próbálkoztam a „masszőrködéssel”: édesanyám sok ízületi gyulladásos betegséggel küzdött, gyermek koromban szándékomban állt segíteni rajta, mindig dicsérte, hogy milyen ügyes kezem van. Az ő visszajelzései alapján próbáltam következtetésekre is jutni. A legmeghatározóbb élményem az volt, hogy a fájdalom enyhíthető és akár fel is számolható. 23 évesen kerültem ki Spanyolországba, Alicantéba, ahol 10 euróval a zsebemben érkeztem, különösebb tapasztalat nélkül, szakács végzettséggel.
- Hogy sikerült boldogulnod az ismeretlenben?
- Az első spanyol estémen 35 eurót kerestem szakácsként, tehát mondhatjuk, hogy a dolgok közepébe vágtam. Jól éreztem magam, sokáig úgy gondoltam, hogy talán én soha nem is jövök haza. Kalandos út kezdődött, e vidék kedvelt találkozó és tartózkodási hely a külföldiek körében, így sok norvég ismerősre, barátra is tettem szert. Többek közt megismerkedtem a Chelsea futballcsapat gyúrójának rokonával, aki látott bennem fantáziát. Pár év után többek között az ő segítségükkel kerültem Norvégiába…
- Azért ez elég éles váltásnak tűnik…
- Valóban. Meghívásos alapon lehet Norvégiában munkát találni és én egyik nap még a 20 fokos Alicantéban gyúrtam és szakácskodtam, majd leszálltam a repülőn a fagypont körüli Oslóban, hogy aztán a Bergen fele vezető út mentén Geiloban, egy akkor épült luxusszállodában végezzek próbamunkát a mínusz 10 fokos hegytetőn. A próbanap után már a bértáblát mutatták, és egy hét után már rendes, bejelentett munkavállalóvá váltam masszőrként. Szinte azonnal „norvég lettem” - elhatároztam, hogy minél előbb megtanulom a norvégot, hiszen egy nagyon kifejező és egyedi nyelv. Majd az első téli szezont még 4 másik követte, közel 5 évig voltam a skandináv országban. Munkám során dolgoztam Adne Sondrallal aki világbajnok és világkupa győztes gyorskorcsolyázó, valamint Nina Gässler világbajnok kerékpárossal. Voltam még egy másik síparadicsomban is, egy nemzetközi szállodaláncnál, majd vállalkozóként is folytattam a szakmát, amit ekkora már hivatásként éltem meg, melyből időközben két amerikai diplomát is szereztem.
- 2009-et írunk, amikor hazatértél, és Zalaegerszegen kaptál munkát.
- Miután sales-szel, MLM-mel és táplálék kiegészítők forgalmazásával foglalkoztam és fizikoterápiás eljárások területén folytattam tanulmányokat, illetve frissítő-, és gyógymasszőri végzettséget is szereztem a sport területén is kaptam lehetőséget. Előbb a ZTE FC U17-es és U19-es csapatánál dolgozhattam Lendvai Miklóssal, Dobos Sándorral és Balázs Zsolttal, majd az Andráshidánál voltam szintén Dobos Sándorral. Közben másodállásban egy Egerszegtől 50 km-re lévő burgenlandi futballcsapatnál bajnokságot nyertünk.
- Hogy kerültél a ZTE-hez? Volt-e kapcsolatod a sportággal?
- Polster Péter sajnálatos halála előtt kerestem meg Podlovics Péter ügyvezető igazgatót, akivel meg tudtunk egyezni. Pötyiről tudtam, hogy jó kosaras volt, elismert gyúró lett és évekig a válogatottnál is dolgozhatott. Sporttársként korábban mindig üdvözültük egymást, de közelebbről nem ismertem. Nagyon nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy őt követhetem a ZTE KK masszőreként. A kosárlabdát gyerekként is követtem, mint sokan mások, én is az NBA-n és a nagy chicagoi csapaton szocializálódtam és imádtam Jordant, Pippent és Rodmant. Egerszegiként meg természetesen ismertem a régi nagyokat, és jó volt most személyesen is találkozni Bodrogi Csabával, Kis Attilával, vagy Heinrich Róberttel.
- Találkoztál-e már a kollégákkal?
- Igen, az első héten beszéltem majdnem mindenkivel. Ismertem Steinhausz Viktóriát, illetve nyilván hallottam Gáspár Lászlóról és Dr.Szalai Zoltánról is, mindenkivel igyekeztem tapasztalatot cserélni. Ez, a folyamatos konzultáció a klub célja is. Volt már medical meetingünk, tehát profi körülmények és elvárások vannak a zalaegerszegi kosárlabdában. De elég csak belépni a klubszobába, és megnézni a serlegeket, vagy az öltözőben látni a 4-szeres bajnok és 4-szeres kupagyőztes feliratot – tekintélyt parancsoló.
- Hogy fogadtak a játékosok?
- Úgy fogadtak, ahogyan én viszonyulok hozzájuk. Nyitottan és szeretettel. Egymás munkáját kell segítsük, a csapat tagjaként akarok én is dolgozni, együtt fogunk utazni, edzésre járni. Fontos a jó kapcsolat, az őszinteség és a prevenció, a sérülések elkerülése érdekében végzett munka.
- Mik a terveid a Zalakerámia ZTE KK kötelékében?
- Mint említettem, értékes emberek közé kerültem, ahol én is fejlődhetek mind emberileg, mind szakmailag. Szeretném a Pötyi által felépített kapcsolatokat tovább gondozni, network-öt építeni, képezni magam, és együttműködni mindenkivel, a csapat érdekeit szolgálni. Nekem ez egy mérföldkő az életemben. Szeretnék sokáig itt dolgozni, a munkámat megbecsülni, és együtt harcolni az eredményekért, majd örülni a srácokkal, a vezetőséggel, a szurkolókkal és a várossal a remélhetőleg ránk váró sikereknek.
Kép forrása: Facebook
Zalakerámia ZTE KK; Dallos Ádám
Megosztás
