"Olyan év volt ez, amire örök életemben emlékezni fogok" - interjú Horvátországból Srdjan Helbich-hel

sr01_1.jpg

- Menjünk vissza az időben tavaly nyárig. Mi döntött a ZTE mellett? Viszonylag hamar elkötelezted magad és a felkészülés első napját már Zalaegerszegen töltötted.

sr03.jpg- A menedzserem mondta, hogy számolnak velem a ZTE-nél, s azt is tudtam, hogy nagy tervei vannak a csapatnak a szezonra. Nem volt különleges kérésem, hogy itt legyek az elejétől fogva, csak keményen dolgoztam, mert a lehető legjobb eredményt akartam elérni a csapattal.

- Az első 4-5 mérkőzésen –úgy érzem - nem igazán találtad a ritmust. Nehéz volt a csapatba épülésed?

- Szerintem normális dolog, hogy egy új játékosnak idő kell a beilleszkedéshez.Őszintén szólva nem volt könnyű dolgom, mert én egy olyan országból származom,ahol egy kicsit más a kosárlabda filozófiája. De az edzők jól összegyúrtak minket, s idővel a csapat és én is belejöttem, végül nagy eredményt értünk elés minden jóra fordult.

- Ehhez a nagy eredményhez – kvázi-kívülállóként úgy gondolom - igazi csapategység is kellett.

- Így van. Ez az elejétől kezdve nem volt evidens, de egyre jobb csapatszellem kovácsolódott. Ebben nagy érdeme van az edzőknek és a csapatkapitánynak.

- Már sokadszorra említed az edzőidet.Milyen volt a viszonyod Völgyi Péterrel és Patonay Imrével? Túl a harmadik X-en is tudtak újjal szolgálni neked?

- Két különböző ember, de mindegyikükkel úgy gondolom jóban voltam. Ami a kérdés másik felét illeti: az ember élete végéig tanul, mindegyiküktől sokat kaptam.

- Játékostársaid vagy az itt élők közül kivel voltál különösen jóban?

- Első helyre Trepi kívánkozik, őt már tavalyról Nyíregyházáról is jól ismertem, illetve itt Zalaegerszegen is szomszédok voltunk. De sok időt töltöttem a ZTE focistáival, honfitársaimmal;
Pavićević, Alomerović, Sluka és Mijatović még könnyebbé és emlékezetesebbé tették az itt eltöltött hónapokat.

- Melyik volt a legemlékezetesebb meccs számodra?

- Természetesen az utolsó, Falco elleni, amikor megszereztük a 3. helyet.

sr02.jpg

- Örökké emlékezetes pillanatok?

- A bronzérem átadása, illetve a disznóvágás Káminál.

- Összegezve: mit adtál és mit kaptál Zalaegerszegtől?

- Csak jó emlékeim maradnak, rengeteg kedves emberrel találkoztam. Olyan év volt ez, amire örök életemben emlékezni fogok. Jó szezonom volt, képességeim 100 %-át adtam, de hogy ez mennyit ért - ennek megítélését másra hagyom.

- Hosszú pályafutás áll mögötted, korábban többször lehetett hallani, hogy az idei lehet az utolsó. Mik a terveid?

-
A szezon során, amikor kemény edzések voltak, többször is mondtam a csapattársaknak és az edzőknek, hogy ezt nem bírom, vissza fogok vonulni. De ez csak vicc volt, a legjobb korban vagyok a kosarazáshoz, jól érzem magam, csak egy kis pihenésre van szükségem és elkezdem a felkészülést a következőszezonra. Várom az ajánlatokat, Magyarországot például már jól ismerem, itt minden további nélkül szívesen játszanék.

- Hogy alakul a nyarad?

- Most Eszéken élvezem anyukám főztjét. A barátnőmmel utazgatunk majd, és a világ legszebb tengerpartján: a horvátországi Adrián fogunk nyaralni.

- Kívánok jó pihenést és sok ZTE szurkoló nevében szeretném megköszönni neked is az elmúlt szezonban nekünk okozott sok örömet.

- Köszönöm szépen, üdvözletemet küldöm mindenkinek, és én szeretném megköszönni a nagyszerű támogatást, a szurkolók nélkül nem értük volna el ezt az eredményt!


sr04.jpg

Képek: ZH, Zsu, szon.hu

sr05.jpg



Megosztás