Albán innen, ASE-n túl – 2. rész

Jelen állás szerint talán a Kecskemét lehet a legnagyobb riválisunk a felsőházba jutásért vívott harcban, ráadásul velük szemben nem pozitív a mérlegünk...

- Nos igen, közvetlen riválisaink közül a Péccsel szemben van némi előnyünk, hiszen ott nyertünk, így „csak” a hazait kéne behúzni, ami egyáltalán nem lesz könnyű, főleg a Pécs mostanában mutatott magabiztos formáját elnézve... Ha a Paks nem hoz extrát, őket talán magunk mögött tudjuk tartani. A KTE kezében is van a sorsunk, ők előnyből indulnak hozzánk képest, de mindenképpen szükség lesz még bravúrokra – hazai pályán és idegenben is kemény összecsapásaink lesznek. 

A védekezésváltás beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

-    Abszolút, főleg mert szinte egész meccsen működött. Az összes játékosnak komplexebben kell védekeznie – persze ezáltal nehezebb is ez a fajta „defense”. Mindenki készen állhat a lepattanóra, jobban mozog az egész sor. Jóval nagyobb az egymásrautaltság, így a csapategységet is erősíti. Persze nem mindenki ellen fogjuk ezt bevetni, hiszen nem minden csapat ellen lehet sikeres. 

 

Az új védekezési szisztéma miatt még jobban egymásra vannak utalva a srácok


Mennyiben más ez a csapat, mint a tavalyi?

- Kicsit más, mint a tavalyi és teljesen más, mint a tavalyelőtti. Magyarjainkat megtartottuk – Szöszit, Mohát és Szilit, - Ákosnak pedig nem volt annyira újdonság a játékrendszerünk, hiszen Jászberényben már dolgoztunk együtt. Még nem olyan a közösség, mint a tavalyi, persze a vereségek nem hozzák össze a társaságot, s ilyen szempontból a kezdet kicsit rányomta a bélyegét a csapatkohézióra. Azonban nagyon sokat fejlődtek a fiúk ilyen téren is, s persze a pécsi, vagy a paksi győzelem rengeteget tud dobni a hangulaton, hiszen a győzelem a legjobb kohéziós erő. Ha egy csapat háromszor kap ki egymás után, nagyon erős mentális erő kell, hogy talpra tudjon állni. 

„A győzelem a legjobb kohéziós erő”

Február közepén kerül a Magyar Kupára, ahol az elmúlt két évben nem igazán termett babér a számunkra.

-  Ezúttal nagyon szeretnénk maradandót alkotni, hiszen most nem alakult számunkra annyira kedvezőtlenül a sorsolás. Elkerültük az első négyet, utána pedig igazából mindegy volt, kit kapunk, mert hasonló játékerőt képviselő csapatok szerepelnek. 50-50% az esély a Paks ellenében, de azt követően is úgy érzem, egy meccsen senki sem verhetetlen, pláne semleges környezetben. Ebben a bajnokságban ez már sokadszor bizonyosodott be, szinte bármelyik csapat partiban tud lenni a másikkal. Ha szoros meccset tudunk játszani, egy végjátékban bárki ellen nyerhetünk. Pakson egyértelműen jobbak voltunk, ám a február 16-i találkozó másik helyzet lesz. A Paks tud ennél jobban védekezni, mi pedig tudunk gyengébben dobni, s ez máris ki-ki meccset jelenthet Debrecenben. Ha azonban jól kezdenénk, akkor biztosan ott lenne a fejekben a mostani találkozó. Ezért nem szabad, hogy vérszemet kapjanak az elején, de nekünk sem szabad elbízni magunkat. Kilenc fősre bővül így a rotációnk, centerposzton bővülünk. Fizikális állapotunk úgy érzem jó, persze a mezőny legatletikusabb csapatához látogatunk, úgyhogy most jön ki majd igazán, mennyit bírunk. 

 

Tavalyról szép emlékeink vannak Fehérvárról...

- Mindkét győzelmünk emlékezetes volt 2017-ben. Abban bízom, hogy tudunk olyan lehetőséget teremteni magunknak, hogy a végjátékban legyen esélyünk. Ehhez lassítanunk kell őket, jobban kell figyelnünk a kizárásokra, de ha a paksi védekezést tudnánk nyújtani, az bíztató lenne. Nyilván lesznek majd támadólepattanóik, a cél az, hogy ezeket a második esélyeket ne a gyűrű alól dobják, hanem kintről. Jó meccset szeretnénk játszani – az esélyesség terhe nem minket nyom, de a labda gömbölyű, bármi megtörténhet. Viszont nagyon kell vigyáznunk, hiszen néhányan belefutottak komolyabb vereségbe is már az Alba otthonában. Koncentráltnak és keménynek kell lennünk, mert az Alba biztosan büntet minket, ha kiengedünk. 

A beszélgetés során szót ejtettünk még a bajnokság hullámzásáról és kiszámíthatatlanságáról, a fiatalok beépítésének folyamatáról, a szurkolói elvárásokról és lélektanról, s az is kiderül, milyen kérése van Bencze Tamásnak a szurkolók felé. A befejező részt a közeljövőben olvashatják. 

Képek: Bálizs Zsuzsa

2018. január 26. Zalakerámia ZTE KK /Bálizs Zsuzsa

Megosztás