A 2020/21-es értékelhetetlen és minősíthetetlen szezon után a szurkolók egy része sajnos eltávolodott a klubtól, tegyük hozzá, teljes joggal. Itt az idő, hogy a következő idényben a ZTE bebizonyítsa, hogy igenis tényező a magyar bajnokságban, és egyetlen csapat sem mehet biztosra ellene.
Úgy tűnik, hogy ezt szeretett klubunknál is így gondolják, mivel jelentős változások történtek az elmúlt hónapokban. Érkezett egy szakmai igazgató, és vele egy olyan szemlélet, hogy megpróbálják az alaposan megtépázott „ZTE brand”-et visszavezetni a köztudatba. Ennek egyik állomása a ZTE-feszt megszervezése volt, ahol kicsik és nagyok jól érezhették magukat, megismerkedhettek a játékosokkal, nosztalgiázhattak a régi idők nagy legendáival. Jó kezdeményezés volt, idővel talán hagyománnyá is válhat.
A kommunikáció terén is történtek változások. Új külsőt kapott a honlap, (ztekosar.hu) továbbá arculatot váltottak a közösségi felületek is. Nem voltam rest, és utánanéztem a tartalomnak. A tavalyi év augusztusi és szeptemberi posztjaihoz képest az idén 2,5-szer több, a klubhoz kapcsolódó hír került feltöltésre. A pozitívumok után ne menjünk el azon dolgok mellett sem szó nélkül, ahol akadnak még hiányosságok.
Az idegenbeli felkészülési mérkőzésekről nagyon kevés infó látott napvilágot, az is csak akkor, amikor más portálokon már tudósítás is készült. A bajnokságban ez nyilván nem lesz majd probléma, hiszen ott a fullcourt, de idény előtt a szurkolók kizárólag a klub által közzétett infókra hagyatkozhatnak.
A másik dolog a játékosokról való tájékoztatáshoz köthető. Míg centerünk sajnálatos egészségi problémájáról egy nagyon korrekt beszámolót kaptunk, addig dobóhátvédünkről, Guytonról semmit nem lehetett tudni, csak azt, hogy valamiért nem játszik az edzőmeccseken. Ilyenkor persze a szimpatizánsok között megindul az innen-onnan kapott infók alapján a találgatás, az elméletek gyártása. Mindenesetre játékosunk egy térdtapaszban ugyan, de már pályára lépett a Göcsej kupán.
De a legfontosabb, a mindenek felett álló kérdés az természetesen az, hogy milyen csapatunk lesz, mire számíthatunk a 2021/22-es idényben?
Kezdjük azzal, hogy az idén van vezetőedzőnk. Teo Cizmic neve nem ismeretlen a magyar kosárlabdabarátoknak. Háromszoros Euroliga- győztes, csapattársa volt többek között Dino Radának és Tony Kukocnak. Edzőként megfordult a horvát, román, lengyel, szlovén ligában is, kis hazánkban pedig a Körmend és a Paks kispadjára ülhetett le. A neve garanciát jelent a minőségi szakmai munkára. A stáb is bővült, immáron kettő segéd, ill. egy erőnléti edző segíti Cizmic mester munkáját.
A légiós választás kulcskérdés minden csapatnál. Nem elkiabálva, de az idén végre úgy tűnik, hogy talán nem lőttünk mellé senkivel. Ezt a konklúziót persze kizárólag az edzőmeccseken látottak alapján lehetett csak levonni. Igen, tudom, élesben minden más, de azért 4-5 mérkőzés alapján levonható néhány következtetés még egy szurkolónak is.
Derrick Wilson jó felépítésű, erős fizikumú irányító. Nem könnyű elvenni tőle a labdát, jól szervez, lát a pályán. Néha azt éreztem, hogy dobás helyett inkább passzolnia kellett volna, ennek ellenére igazi csapatjátékosnak tűnik.
Jordan Barnett 4-es posztra jött, nálam ő a favorit a légiósok közül. Nagyon jól dobja a távoli és a középtávoli dobásokat is, szedi a támadó és védőlepattanókat, szeret a közönségnek játszani.
Mustapha Heron 3-as poszton játszik. Sajnos egyetlen sikeres triplájára sem emlékszem, viszont cserébe remekül egy-egyezik, a betörései általában sikeresek, megy a saját lepattanójáért. Nagyon jól büntetőzik, én az edzőmeccseken egyetlen kihagyott büntetőt láttam csak tőle. A Pécs ellen a mester leüvöltötte a fejét az egyik időkérés alatt, válaszul 24 pontot szórt a srác.
Carlton Guyton csupán két meccsen játszott, igaz, jól szállt be mindkét alkalommal. Az Albában és a DEAC-ban alapember volt, a képességeivel biztos, hogy nincsen gond.
Centerposztra Zane egészségügyi problémája miatt Chris Harris érkezett. Mivel csak perceket játszott, túl sokat nem lehet róla elmondani. Annyi bizonyos, hogy az erőnléte jóval a többiek alatt van, mivel beugróként érkezett, így a közös munka kimaradt nála.
A magyar magból kiemelendő Bonifert Bendegúz, Simó Bence és Csuti Kornél. Ők hárman kimondottan meggyőző teljesítményt nyújtottak az eddigi meccseken, ami bizakodásra ad okot. Élményszámba ment Simó védekezése a Körmend irányítóján, gyakorlatilag nem engedte levegőhöz jutni, piócaként tapadt rá. Emellett 11 pontot is betett a közösbe.
Az első meccseken nekem volt hiányérzetem a magyar magasemberek palánk alatti játékát nézve, de a Körmend elleni találkozóra sikerült javulni ebben.
A felkészülési találkozókon aratott győzelmekből komoly következtetést nem szabad levonni, az eredmény másodlagos, az edzők inkább arra kíváncsiak, mit kapnak vissza az edzésen gyakoroltakból. Csapatunk egy jól összerakott, hajtós, küzdős gárda benyomását keltette. Nem tudom mi a hivatalos célkitűzés, de a playoffot mindenképpen el kell érni. Az elmúlt évek nem túl acélos eredményei után szeretnénk , ha a ZTE KK -val végre számolni kellene az új szezonban.
A szurkolók közti egység megbomlása egy hosszabb folyamat eredménye, és ez nem fog megváltozni egyik pillanatról a másikra. De ha a csapat küzdeni fog a meccseken, és ez eredményességgel is párosul, akkor a nézők egy idő után látni fogják, hogy tényleg megmozdult valami. Ha a városban újra beszédtéma lesz a gárda jó szereplése, akkor az emberek elkezdenek újra kijönni a csarnokba, és meccsről-meccsre többen leszünk. Ehhez pedig az a szemlélet és hozzáállás kell, ami az edzőmeccseken már felfedezhető volt.
Az első éles bevetésünk hazai pályán a Körmend ellen lesz, ahol az ősi rivális nem a Göcsej-kupán látott arcát fogja mutatni, és nekünk fel kell nőni a feladathoz.
Járványmentes idényt és jó szurkolást kívánok Mindenkinek, hajrá ZTE!
Farkas László
2021. szeptember 19. Zalakerámia ZTE KK
Megosztás
