Baki Gergely: "Mindenki profitálni fog az együttműködésből és együtt sikeresek lehetünk"

Baki Gergely nemrég jelentette be, hogy befejezi profi kosárlabda pályafutását. Szerdán pedig már Zalaegerszegen tartott edzést, ahol Teo Cizmic edzői stábját fogja erősíteni a jövőben. Egyik döntés meghozatala sem volt könnyű Gege számára:

Ez egy hosszú folyamatnak a vége volt. Igazából, már két éve érlelődött bennem a gondolat, hogy befejezem az aktív játékot. Próbáltam megújulni, összeszedni magam egy kicsit, de nyilván én is hibás voltam benne, hogy ez nem sikerült, plusz a fiatal szabály sem kedvezett már nekem. Azt hiszem, fizikálisan rendben voltam, inkább mentális problémákra vezethető vissza a gyengélkedésem, de megbékéltem ezzel a helyzettel és kíváncsian várom, hogy mit hoz számomra a jövő.

Milyen érzések kavarodnak most benned, hiszen egy rész lezárult az életedből, egy új meg elindul?

Mindenképp vegyesek az érzelmek, hiszen azért nem volt könnyű a sportolói pályafutást lezárni. Még az utolsó utáni pillanatban is bevillant az, hogy azért, de jó lenne még. De aztán elhessegettem, hogy nem akarom magam hülyíteni tovább, és hiú ábrándokat kergetni és tovább hajtani ezt az álmot, hiszen gyermekkorom óta azon voltam, hogy kosárlabdázó legyek.Talán időben hoztam meg ezt a döntést. Persze, tényleg az utóbbi két évben erősödött fel leginkább bennem a gondolat, hogy váltani kell. Szerencsés egybeesés volt, hogy itt a ZTE –nél éppen most alakult újjá az edzői stáb, így nagy örömmel és boldogsággal töltött el, hogy számítanak rám ebben az újjáalakult stábban.

 A jövő elkezdődött, mondhatjuk, hiszen június elsejével már munkába is álltál nevelő egyesületednél. Hogy fogadtad ezt a felkérést, és hogy állsz neki a munkának?

Több lehetőségem is volt a játékos pályafutás utáni életre. Azt hiszem, hogy a legkomolyabb szakmai kihívást választottam ki, és az talált meg engem. Nagyon nagy motivációval és lendülettel várom ezt a hatalmas lehetőséget, kihívást, hiszen neves szakemberektől tanulhatok, mellettük dolgozhatok, segíthetem a munkájukat, ők segíthetik az én fejlődésemet, tehát azt hiszem, hogy mindenki profitálni fog ebből az együttműködésből, és együtt sikeresek leszünk.

Készültél arra, hogy valamikor edző leszel, gyerekekkel, vagy felnőttekkel foglalkozz? 

A rövidebb távú terveimben még nem szerepelt, hiszen még tényleg játszani szerettem volna, de korábban már elvégeztem egy kosárlabda edzői tanfolyamot, tehát valamilyen szintű képzettségem van. Szerettem volna nyilván még az aktív pályafutásom mellett komolyabb szinten is folytatni az edzői tanulmányokat. Most ez annyira felgyorsult és annyira hirtelen jött, hogy ezt még nem tudtam elkezdeni, de nagyon bízom benne, hogy tudom majd párhuzamosan csinálni az edzői munkával együtt. Megpróbálok lelkesen és sok energiával beszállni ebbe a buliba, hiszen azt hiszem, hogy ez egy óriási lehetőség számomra.

 Emlékszel, mikor kezdted a kosárlabda pályafutásodat? 

Nem is tudom neked megmondani, hogy először mikor lehetett a kezemben kosárlabda. Az édesapám szeretett nagyon kosarazni, és amikor ő gyerek volt, a ZTE kötelékébe is tartozott egy ideig, de aztán az élet őt más területekre sodorta, viszont a kosárlabda szeretete nála is megmaradt. Régi ismerősökkel, csapattársakkal egy héten egyszer mindig eljártak a csácsi iskolába, öregfiúk edzésre, egy idő után elkezdtem járni vele és ott, amíg az egyik oldalon ők játszottak, én a másikon dobáltam, amikor jött át a játék, akkor szaladtam ki. Ott szerettem meg a kosárlabdát igazából az édesapámon keresztül. Szerintem ez olyan nyolc-kilenc éves koromban lehetett. Előtte próbáltam mást is, jártam úszni, volt egy balul sikerült karate edzésem, focival is kacérkodásom és aztán talán ilyen tíz éves lehettem, amikor az akkori Kiliánban a Babos Marcsi néninél elkezdtem kosarazni. Onnan igazából, így utólag visszanézve egyenes út volt a ZTE korosztályos csapataiba és szépen lépdeltem felfelé a ranglétrán.

Baki Gergely 2010-ben Magyar Kupát és Bajnokságot nyert Zalaegerszegen, emellett egy ezüstérem és kettő bronzérem jelzi, hogy sikeres évek állnak mögötte. 

Mi az, amit ebből a hosszú pályafutásból -mentalitást, edzőkkel való tapasztalatot, edzéstechnikát – fel tudsz használni tapasztalatként a jelenlegi munkádban? 

Elcsépeltnek hangzik, de mindenkitől tanul valamit az ember, mindenki ad valamit az embernek. Nyilván van, aki kevesebbet, van, aki többet. Még ha van valaki, akit mondjuk nem is szerettem, de még ő is tudott olyan részleteket, vagy olyan dolgokat átadni, amik fontosak lehetnek egy edző- játékos kapcsolatban. Arra gondolok például, hogy hogyan ne viselkedjek egy játékossal. Tehát ilyeneket is megtanul az ember, hogy mi az, amit nyilván nem szeretne, hogyha az edzője így viselkedne vele. Remélem, hogy sikerül ezekből a tapasztalatokból egy olyan egyveleget összegyúrnom és ráhúznom az edzői karakteremre. Nyilván nem kell a játékosnak elégedettnek lennie az edzővel, mert az nem biztos, hogy jó, ha a játékos belekényelmesedik az edzővel való kapcsolatába, de szerintem, amit én megpróbálok előtérbe helyezni, az a pedagógia. Azt vallom, hogy az fontos, hogy megtaláljuk a közös hangot a másik emberrel és ha a társaság egy hullámhosszon pendül egymással és az edzővel is, akkor azért rengeteg technikai vagy taktikai hiányosságot is el lehet ezzel fedni. Nyilván nem éveken keresztül, de időszakosan mindenképp túl lehet lépni ezeken a hiányosságokon és hogyha mindenki egy irányba evezi a hajót, akkor annál fontosabb nem kell. Nagyon várom már, hogy mit tudunk majd elérni közösen.

2021. június 4. Zalakerámia ZTE KK 

Megosztás